Érdekességek az uszoda életéből - A strandfürdő kútjának története

Néhányan bizonyára hallottak már róla, sokaknak viszont újdonság lehet a váci strandfürdő kútjának, több mint 50 éves története. Az uszoda jelenlegi medencéinek vizét egy 1968-ban fúrt, a 33 méteres medence mellett elhelyezkedő kút biztosítja a mai napig. A korabeli geofizikai kutatások alapján 1100 méteres mélységben 50 °C fokú, percenként 1000 liter gyógyvízre számítottak a szakemberek. A fúrási munkálatokat 1968 október havában kezdték meg 2.6 millió forintos költségvetéssel és a tervek szerint év végére készült volna el. Megfelelő mennyiségű vízhozam mellett a tervekben az is szerepelt,hogy a környékbeli lakóházak és intézmények fűtését is a termálvízzel oldanák meg.

Az Országos Földtani Kutató és Fúró vállalat 110,3m tengerszint feletti magasságban kezdte meg a munkálatokat, azonban az első fúrást 657m mélységben technikai okok miatt fel kellett adniuk. Mellette nagyjából 20-30 méterre kezdődött meg az 1/a kút fúrása, amely 1177 méter mélységét 1969 júliusában érték el. Érdekesség, hogy az eredeti kút 1100 métertől a talpmélységig burkolatlan maradt, a feltárt rétegek a következőek voltak: 0 - 10 m : holocén homok / 10 - 644 m : felsőoligocén, homok, agyagmárna, agyagréteg /  644 - 800 m : középsőoligocén, agyagmárga, homokkőrétegek. A kitermelt víz felhasználást nehezítette a magas vastartalom, amelyet végül a Prohászka Gyulának, a Váci Vízmű mérnökének újításával sikerült 0.3%-ra csökkenteni.

A korabeli vízhozam mérések 1700 liter/perc üzemi vízhozamot mutattak a nyugalmi vízszint alatt -3.3 méterrel. A kifolyó víz 30 °C hőmérsékletű volt, kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátban gazdag,  magas fluortartalmú  , mely idegfájdalmaknál, baleseti utókezeléseknél, valamint fogszuvasodás esetén ivókúraként  jótékony hatással bír. 1986-ban az akkori vizsgálatok szerint körülbelül 470m mélységnél valamilyen akadály került a kútbelsőbe, amelynek következében csökkent a kinyerhető vízhozam és a víz hőmérséklete is.  A szerző forráselemzései során arra jutott, hogy egy lehetséges magyarázat lehet a kút csőrendszerébe került idegen tárgyra az alábbi, néhány évvel korábban történt munka, amely a víz vastalanítása miatt történt:

Pest Megyi Hírlap, 1971. május (15. évfolyam, 102-126. szám)

A közelmúltban számos vizsgálat készült azzal kapcsolatban, érdemes lenne e megtisztítani a meglévő kutat, esetleg új kút fúrásába kezdeni. Fehér Tamás geológus 2007-es tanulmányából a következőket tudhatjuk meg:

"A Duna üledékei az évi középhőmérséklettel nagyjából megegyező hőmérsékletű vizet szolgáltatnak.Két alkalommal kutatták meg a város területe alatt található karsztos képződményeket víznyerési szempontból (Strandfürdő, B-58, 1969 valamint Kórház, K 73, 1979). Ezek a kutak bőséges, de csak 25 – 27 °C hőmérsékletű vizet szolgáltattak. A meleg vizű karszt a környéken mindenütt fedett, úgy a Börzsöny és a Visegrádi-hegység, mind az Alföld és Gödöllői-dombság felé. A karszt bővizű, a város közigazgatási területén a Naszály környékét kivéve nagyjából 1.000 – 1.200 méter mélységben helyez kedik el. A kitermelt víz és a vízadó kőzet hőmérséklete között általában 3 – 5 °C különbség mutatkozik ideális körülmények között. A térképmelléklet alapján tehát 30-35 °C körüli kitermelt vízre és 35-40 °C fúrástalp körüli kőzethőmérsékletre lehet számítani. Vác közigazgatási területének déli részén Sződ község közelében. (Szentendre, Pap-sziget strandon több vízadó réteget nyitottak össze, ezért a jelentős különbség van a talp körüli és a kitermelt víz hőmérséklete között.) Vác térségében az eddigi vizsgálatok – döntőrészt az ismert fúrások – alapján elsősorban DK-i irányban érdemes lehet kutatófúrásokat végezni. Az ismereteink alapján legfeljebb közepes, inkább alacsony kifolyó vízhőmérsékletre lehet számítani. Kiugró gyógyhatású, illetve agresszív összetételű víz nem túl valószínű. A próbafúrások alapján minden bizonnyal lehet majd megfelelő vízhozamú kutat mélyíteni."

Röviden összefoglalva a geológus vizsgálatait, a figyelő és termelő kutak mérési eredményeit, lényegesen magasabb hőmérsékletű termálvizet Vác területén jelen ismereteink alapján nem nyerhetünk ki. Az idézetben szereplő K-73 számú kutat 1979-ben fúrták a mostani Váci Mentőállomás területén 1089m mélységben, 30 °C talphővel ,ez azonban sosem vált termelő kúttá,  máig megmaradt úgynevezett figyelőkútnak.

A strand területén található kút napjainkban:

A kút "pozitív", amely annyit jelent, hogy a kitermelés szintjén önmagában is közel 10m³ / óra hozamú, viszont szivattyúzással ezt  35-38m³ / óra hozamra növeljük, amivel már biztonságosan kiszolgálható a medencék vízszükséglete.  Az aktuálisan kitermelt víz hőfoka pedig az alábbi fotón látható nagyjából 28°C.

A következő 1982-es Hidrológiai Közlönyben arra is választ kaphatunk, a váci és környékbeli feltárt hévizek miért nem mutatnak hajlamot mészkő képződésre:

"Az andezitösszlet feletti hideg vizű forrásokból kivált édesvízi mészkőképződményeket Szentendre , Leányfalu , Diósjenő  és Drégelypalánk határában ismerünk. Ezek nem karsztvíz eredetűek, hanem — a váci Duna-parton képződő édesvízi mészkövekkel együtt — a dúsabb mésztartalmú forrásvizek oldott részeinek kicsapódásából keletkeztek.
.... Viszont a tercier andezitösszlettel fedett, vagy annak közelében a mezozóos alaphegységből fúrással eddig feltárt hévizek (pl. Visegrád Lepence völgy, Leányfalu strand, Szentendre Pap sziget, Vác strand) az édesvízi mészkő képződésére nem hajlamosak. "

Magyarországon a 30 Celsius foknál melegebb kifolyó vizeket adó kutakat nevezzük termál kútnak, azonban a váci, ennél alacsonyabb hőfokú, úgynevezett langyos vízre alapozott fürdő található továbbá Miskolctapolca, Eger és Esztergom városokban - olvasható a VITUKI kutatásában.

Felhasznált források:
- Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont - Földrajztudományi Intézet
- Hidrológiai Közlöny 1982. (62. évfolyam)  
- MTVA Archivum 
- VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Kht.
- Göncöl Szövetség és Nemzeti Közszolgálati Egyetem